Hetek óta ígérjük és nesze: angliai emberünk, Strigo az ottani közvetítéseket véleményezi posztjában. Az alábbiakban övé a szó.
Mivel Popp kolléga eléggé kiakadt a magyar vb-műsorok színvonalán (a közösségi médiában megjelenő reakciók alapján teljesen jogosan), felkért hogy írjak pár bekezdést arról, miként is csinálják mindezt a focival együtt lélegző Angliában. Mert hogy jómagam is annak a párszázezer fős tömegnek a része vagyok, akik az utóbbi években elkeseredettségükben külföldön próbáltak szerencsét. Hogy nekem mi hiányzik Magyarországról, azt hosszasan tudnám sorolni, de a különböző sportesemények m1 általi tálalása biztosan nincs ezen a listán. És nem csak azért, mert idegesítő a kommentátorok stílusa, vagy megmosolyogtató a stúdióban ülő szakértők hozzá(nem)értése, hanem mert itt Nagy-Britanniában megtapasztaltam azt, milyen amikor ezt profi módon csinálják.
Gary Lineker, az angol Mohay Bence
Versenyhelyzet a közvetítések között
Kezdjük a legfontosabbal: a briteknél nem egy, hanem két csatorna fedi le a világbajnokság 64 mérkőzését. Illetve, kétszer két adó, hiszen a tényleg királyi BBC és a legnagyobb kereskedelmi csatorna, az ITV is kihasználja, hogy több csatornát is működtet, tehát senki sem marad le semmiről még akkor sem, ha éppen szimultán zajlanak a csoportkörök utolsó párharcai. Nem kell született közgazdásznak lennünk ahhoz, hogy a monopolhelyzetben lévő állami tévé és a kétpólusú versenyhelyzet között meglássuk az óriási különbséget: a sportműsorok minőségének semmiképpen sem tesz rosszat a rivalizálás. Az ugye alap, hogy itt is minden meccset élőben, ingyenes csatornán nézhetünk, de ha épp nem a tv előtt ülnénk, akkor a BBC jóvoltából rádión, neten keresztül vagy akár okostelefonon is követhetjük az eseményeket.
Rengeteg saját készítésű háttéranyag vagy éppen exkluzív interjú színesíti a közvetítéseket, és az élő műsorok mellett számos magazinműsor között válogathatunk, ha éppen 24/7-ben szeretnénk együtt élni a világbajnoksággal. Bár az angol válogatott égésének köszönhetően érezhetően csökkent az országban uralkodó vb-láz, ez a közvetítéseknek még jót is tett, hiszen már nem minden a háromoroszlánosokról szól, hanem több figyelmet fordítanak a valóban jó focit játszó csapatok felé. Bár az igazán érdekes szakasz még csak most kezdődik (és ez alighanem a stábtagokat is lefelezi, nem csak a résztvevő országokat körről-körre), eddigi tapasztalataim egyértelműen pozitívak, még ha egy-két arccal akadnak is problémáim.
1000 oldalas kiadvány kommentátorok és szakértők részére
Na de térjünk a lényegre! Ha az embernek rengeteg szabadideje van, és nem csupán arra a 90 percre kíváncsi, amikor a csapatok a pályán küzdenek, már fél órával a kezdő sípszó előtt elkezdheti a ráhangolódást. Mindkét tévé stúdiója természetesen Brazíliában van, a háttérben látható Copacabana homokos tengerpartja óriási ugrás a Campona-lifthez szokott egyszeri magyar sportrajongónak.
Kezdjük a legfontosabbal: a briteknél nem egy, hanem két csatorna fedi le a világbajnokság 64 mérkőzését. Illetve, kétszer két adó, hiszen a tényleg királyi BBC és a legnagyobb kereskedelmi csatorna, az ITV is kihasználja, hogy több csatornát is működtet, tehát senki sem marad le semmiről még akkor sem, ha éppen szimultán zajlanak a csoportkörök utolsó párharcai. Nem kell született közgazdásznak lennünk ahhoz, hogy a monopolhelyzetben lévő állami tévé és a kétpólusú versenyhelyzet között meglássuk az óriási különbséget: a sportműsorok minőségének semmiképpen sem tesz rosszat a rivalizálás. Az ugye alap, hogy itt is minden meccset élőben, ingyenes csatornán nézhetünk, de ha épp nem a tv előtt ülnénk, akkor a BBC jóvoltából rádión, neten keresztül vagy akár okostelefonon is követhetjük az eseményeket.
Rengeteg saját készítésű háttéranyag vagy éppen exkluzív interjú színesíti a közvetítéseket, és az élő műsorok mellett számos magazinműsor között válogathatunk, ha éppen 24/7-ben szeretnénk együtt élni a világbajnoksággal. Bár az angol válogatott égésének köszönhetően érezhetően csökkent az országban uralkodó vb-láz, ez a közvetítéseknek még jót is tett, hiszen már nem minden a háromoroszlánosokról szól, hanem több figyelmet fordítanak a valóban jó focit játszó csapatok felé. Bár az igazán érdekes szakasz még csak most kezdődik (és ez alighanem a stábtagokat is lefelezi, nem csak a résztvevő országokat körről-körre), eddigi tapasztalataim egyértelműen pozitívak, még ha egy-két arccal akadnak is problémáim.
1000 oldalas kiadvány kommentátorok és szakértők részére
Na de térjünk a lényegre! Ha az embernek rengeteg szabadideje van, és nem csupán arra a 90 percre kíváncsi, amikor a csapatok a pályán küzdenek, már fél órával a kezdő sípszó előtt elkezdheti a ráhangolódást. Mindkét tévé stúdiója természetesen Brazíliában van, a háttérben látható Copacabana homokos tengerpartja óriási ugrás a Campona-lifthez szokott egyszeri magyar sportrajongónak.
Guy Mowbray, a BBC Gundija
A felvezetésben az előző napok/meccsek rövid összefoglalóit és értékeléseit az aktuális találkozó csapatainak bemutatása és esélylatolgatás követi. A stúdióban ülő műsorvezető és szakértők dolga ez, de rájuk a szünetben és a meccsek után is érdemes odafigyelni, mert bizony okosakat mondanak.
Kezdés előtt pár perccel kapcsolják a stadionból bejelentkező kommentátort, és szakértő segítőjét, mert hogy itt abszolút bejött az egy sportiporter – egy volt focista párosítás, amivel 8 éve az RTL Klub sikertelenül próbálkozott. Pedig nem az ötlettel van a gond, hanem a magyar megvalósítással. A szpíkerek között én még nem találtam olyat, aki kimondottan ellenszenves lenne, sőt a két csatorna fő kommentátorai, a BBC-s Guy Mowbray és az ITV fő meccsein hallható Clive Tyldesley igazi profik.
A meccs szakmai látnivalóit kommentáló társak között már akad egy-két kimondottan idegesítő forma, de még ők sem a "jobbal adta be, majd a társ középen érkezve a felső sarokba fejelt" vonalat képviselik, hiszen ez ott a szpíker dolga, ők inkább azt elemzik a lassításon, hogy melyik védő dolga lett volna lezárni a területet, vagy figyelni a beinduló emberre.
Kezdés előtt pár perccel kapcsolják a stadionból bejelentkező kommentátort, és szakértő segítőjét, mert hogy itt abszolút bejött az egy sportiporter – egy volt focista párosítás, amivel 8 éve az RTL Klub sikertelenül próbálkozott. Pedig nem az ötlettel van a gond, hanem a magyar megvalósítással. A szpíkerek között én még nem találtam olyat, aki kimondottan ellenszenves lenne, sőt a két csatorna fő kommentátorai, a BBC-s Guy Mowbray és az ITV fő meccsein hallható Clive Tyldesley igazi profik.
A meccs szakmai látnivalóit kommentáló társak között már akad egy-két kimondottan idegesítő forma, de még ők sem a "jobbal adta be, majd a társ középen érkezve a felső sarokba fejelt" vonalat képviselik, hiszen ez ott a szpíker dolga, ők inkább azt elemzik a lassításon, hogy melyik védő dolga lett volna lezárni a területet, vagy figyelni a beinduló emberre.
Clive Tyldesley, az ITV Faragója
Szünetben és a lefújás után aztán magyar nézők számára szokatlan elemzés következik, és ez az amiben magasan veri az angol közvetítés az otthonit. Nem csupán arról van szó, hogy hitelesebben hangzik Alan Shearer szájából Fred labda nélküli mozgásának alázása, vagy Thierry Henry elmélkedése arról, milyen érzés címvédőként már a csoportkörben búcsúzni. Az igazi különbség a taktikák, támadásvezetések és védekezési hibák korrekt elemzése, na meg a felkészültség.
Sajnos nem csak városi legenda, hogy otthon egy-egy volt futballista úgy ül be a stúdióba, hogy fingja sincs a pályára lépő játékosok kétharmadáról, és ez mindenképpen a főszerkesztő hibája. Az egy dolog, hogy puszipajtásokat hívunk meg okoskodni, de a BBC-nél a világbajnokság előtt például készítettek egy 1000 oldalas kiadványt csak a kommentátorok és szakértők részére, amiből nem csak az derül ki, hogy melyik bosnyák játékos kezdte sportkarrierjét bokszolóként, hanem az is, hogy ha Klose gólt szerez akkor azonnal említsék meg a rekordbeállítást. Alap dolgok ezek, meg az is hogy olyanokat hívjunk meg a stúdióba szakértőnek, akik tényleg el tudják mondani, mi miért történt úgy a pályán. Vagy legalább érdekli őket a meccs.
Légiósokkal játszik a BBC és az ITV
Na de nagyon elkalandoztam, nézzük meg inkább a két tévé gárdáját alaposabban!
A BBC jó közszolgálati tévéként alaposan és objektíven közvetít a brazil vb-ről, pedig év közben a fizetős sportadóknak (Sky Sports, BT Sports) köszönhetően élő focimeccset nem közvetít a csatorna, csupán az angol bajnokikat összefoglaló Match of the Day műsor jelentkezik rendszeresen. Az ITV sem jár sokkal előrébb, a heti egy BL-meccset és az otthoni helyzethez hasonlóan parkolópályára (vagyis az ITV 4-re) állított Európa Ligát az angol válogatott meccsei színesítik év közben, így bár mindkét társaság rendelkezik állandó és rendszeresen jelentkező sportosztállyal, a világbajnokságra tulajdonképpen új csapatot kellett összeállítaniuk. És a neveket nézve ez nem is sikerült rosszul.
Sajnos nem csak városi legenda, hogy otthon egy-egy volt futballista úgy ül be a stúdióba, hogy fingja sincs a pályára lépő játékosok kétharmadáról, és ez mindenképpen a főszerkesztő hibája. Az egy dolog, hogy puszipajtásokat hívunk meg okoskodni, de a BBC-nél a világbajnokság előtt például készítettek egy 1000 oldalas kiadványt csak a kommentátorok és szakértők részére, amiből nem csak az derül ki, hogy melyik bosnyák játékos kezdte sportkarrierjét bokszolóként, hanem az is, hogy ha Klose gólt szerez akkor azonnal említsék meg a rekordbeállítást. Alap dolgok ezek, meg az is hogy olyanokat hívjunk meg a stúdióba szakértőnek, akik tényleg el tudják mondani, mi miért történt úgy a pályán. Vagy legalább érdekli őket a meccs.
Légiósokkal játszik a BBC és az ITV
Na de nagyon elkalandoztam, nézzük meg inkább a két tévé gárdáját alaposabban!
A BBC jó közszolgálati tévéként alaposan és objektíven közvetít a brazil vb-ről, pedig év közben a fizetős sportadóknak (Sky Sports, BT Sports) köszönhetően élő focimeccset nem közvetít a csatorna, csupán az angol bajnokikat összefoglaló Match of the Day műsor jelentkezik rendszeresen. Az ITV sem jár sokkal előrébb, a heti egy BL-meccset és az otthoni helyzethez hasonlóan parkolópályára (vagyis az ITV 4-re) állított Európa Ligát az angol válogatott meccsei színesítik év közben, így bár mindkét társaság rendelkezik állandó és rendszeresen jelentkező sportosztállyal, a világbajnokságra tulajdonképpen új csapatot kellett összeállítaniuk. És a neveket nézve ez nem is sikerült rosszul.
Thierry Henry, a BBC világbajnoka
BBC:
A BBC utazó kerete nagyon erős, egy-két gyengébb csoportból még akár tovább is jutott volna a szakértőgárda. Itt még a műsorvezető is egy egykori vb-gólkirály, hiszen a stúdióvendégeket Gary Lineker kérdezgeti. Többek között két korábbi angol csapatkapitányt, a PL-gólrekorder Alan Shearert és az elvileg még mindig aktív játékos Rio Ferdinandot. De nem csak hazai arcokkal dolgoznak, hiszen egészen jó kis beszélgetések alakulnak ki a világbajnok Thierry Henry vagy az ezerszeres BL-győztes Clarence Seedorf részvételével. Jó meglátásai vannak még a Celtic ex-menedzserének, Neil Lennonnak is, de azért vaktöltény is akad a stábban. Juninho például nagyon jó forma, de az angol nyelvvel nincs akkora barátságban, mint anno a szabadrúgásokkal.
Alan Hansen szerencsére a vb után visszavonul a médiából, Robbie Savage kappanhangja kifejezetten idegesítő, Phil Neville-t pedig legszívesebben nem a kommentátor mellé a stadionban, hanem Pinyő mellé ültetnénk egy kommunikációs tréningen. Futnak még: Brad Friedel, Chris Waddle, Martin Keown, Kevin Kilbane, Mark Lawrenson, Danny Mills, Danny Murphy, Pat Nevin, Jason Roberts és John Hartson. Inkább ne kezdjük el számolgatni, hány világbajnokságon szerepeltek az urak.
ITV:
Az angolok valamiért szeretik a szerintem kifejezetten tenyérbemászó Adrien Chilest, azt viszont én sem vitatom el hogy a műsorvezető rutinja kell a néha kicsit döcögő stúdióbeszélgetéseknek. Egyértelműen a korábbi angol válogatott Lee Dixon mondja a legtöbb okosságot, de a világbajnok Patrick Vieira elemzéseibe sem nagyon lehet belekötni. Szintén vb-győztes, és szintén felkészült Fabio Cannavaro, de sajnos az angolja nem olyan jó, hogy mindig át tudja adni gondolatait a csapatok védekezéséről.
A BBC utazó kerete nagyon erős, egy-két gyengébb csoportból még akár tovább is jutott volna a szakértőgárda. Itt még a műsorvezető is egy egykori vb-gólkirály, hiszen a stúdióvendégeket Gary Lineker kérdezgeti. Többek között két korábbi angol csapatkapitányt, a PL-gólrekorder Alan Shearert és az elvileg még mindig aktív játékos Rio Ferdinandot. De nem csak hazai arcokkal dolgoznak, hiszen egészen jó kis beszélgetések alakulnak ki a világbajnok Thierry Henry vagy az ezerszeres BL-győztes Clarence Seedorf részvételével. Jó meglátásai vannak még a Celtic ex-menedzserének, Neil Lennonnak is, de azért vaktöltény is akad a stábban. Juninho például nagyon jó forma, de az angol nyelvvel nincs akkora barátságban, mint anno a szabadrúgásokkal.
Alan Hansen szerencsére a vb után visszavonul a médiából, Robbie Savage kappanhangja kifejezetten idegesítő, Phil Neville-t pedig legszívesebben nem a kommentátor mellé a stadionban, hanem Pinyő mellé ültetnénk egy kommunikációs tréningen. Futnak még: Brad Friedel, Chris Waddle, Martin Keown, Kevin Kilbane, Mark Lawrenson, Danny Mills, Danny Murphy, Pat Nevin, Jason Roberts és John Hartson. Inkább ne kezdjük el számolgatni, hány világbajnokságon szerepeltek az urak.
ITV:
Az angolok valamiért szeretik a szerintem kifejezetten tenyérbemászó Adrien Chilest, azt viszont én sem vitatom el hogy a műsorvezető rutinja kell a néha kicsit döcögő stúdióbeszélgetéseknek. Egyértelműen a korábbi angol válogatott Lee Dixon mondja a legtöbb okosságot, de a világbajnok Patrick Vieira elemzéseibe sem nagyon lehet belekötni. Szintén vb-győztes, és szintén felkészült Fabio Cannavaro, de sajnos az angolja nem olyan jó, hogy mindig át tudja adni gondolatait a csapatok védekezéséről.
Fabio Cannavaro, az ITV világbajnoka
Roy Keane újabb világbajnokságot hagyott ott, az ITV-n egyébként alapembernek számító (és jó nagy baromságokat összehordó) fenegyerek inkább edzői karrierjére koncentrálna a nyáron. Az egykori Chelsea játékos, Gus Poyet leigazolása nagy húzás volt (főleg az angol-uruguayi meccsre), mint ahogyan az egykori szövkap Glenn Hoddle kölcsönvétele is a Sky-tól. A skót Gordon Strachan néha kifejezetten vicces, Ian Wright viszont inkább csak a feeling miatt utazott ki, neki a legemlékezetesebb momentuma az volt, mikor ismeretlen drukkereket kérdezgetett a Copacabanán.
Kereső
Követők
